A Magyar Izomdisztrófia Társaság hivatalos honlapja.
Hypokalaemiás periodikus paralyis (PP)
A betegség prevalenciája: 1:100 000. Ez a leggyakoribb familiáris paralysis. A betegség penetranciája a nőkben inkomplett, a férfi-nő arány 3-4:1. A betegség a férfiakban nemcsak gyakoribb, de a klinikai tünetek is súlyosabbak.
Utoljára frissítve: 2009. augusztus 06. - Ugrás a hozzászólásokhoz (0 hozzászólás)
Klinikai tünetek
Az első bénulásos epizód 60%-a a 16. életév előtt kezdődik, de van ennél korábban és későbben induló forma is. Eleinte ritkábban, majd egyre sűrűbben észlelhetők a rohamok, amelyek általában éjszaka, vagy kora hajnalban jelentkeznek. Megelőző napon történő nagyobb fizikai megterhelés és szénhidrátdús táplálkozás provokálja az attakokat. Nonszteroid gyulladáscsökkentők és helyi érzéstelenítők együttes alkalmazása provokálja a tüneteket. A petyhüdt paresis a végtagövi izmokat érinti. Előrehaladottabb formában a distalis végtagizmok és a nyakizmok is érintettek lehetnek. Az arc izmai általában megkíméltek. Súlyos esetekben a légzőizmok kisfokú gyengesége is előfordulhat. A bénulásos időszak néhány órától néhány napig tart. A panaszmentes szakaszok néhány héttől néhány hónapig tartanak. Egyes betegeknek életükben csak egyetlen rohamuk van, másoknak naponta, hetente jelentkeznek a rosszullétei és olyanok is vannak, akik a rohamok között nem nyerik vissza normális izomerejüket, csak az izomgyengeség mértéke fluktuál, éjjel kifejezettebb, nappal enyhébb. A vázizomzat mellett a szívizomzat és a bél izomzata is érintett lehet. A sajátreflexek renyhék. A súlyosabb formákat oliguria, hyper-hydrosis és obstipatio kísérheti. Hosszú ideig tartó betegség és gyakori epizódok esetén alkalmanként proximalis túlsúlyú izomatrophia és izomgyengeség alakulhat ki. A betegek többsége munkaképes. Az epizódok gyakorisága és súlyossága a korral csökken. A roham során a betegek körülbelül 10%-a kerül életveszélybe .

Laboratóriumi vizsgálatok
A bénulásos időszakban a szérum káliumszintje 2-3mmol/l. Nagyon súlyos esetekben akár 1,7 mmol/1 is lehet, de nincs pontos korreláció a szérumkálium-szint és a bénulások súlyossága között. A roham során a szérumfoszfor is csökken. A szérum CK normális, vagy enyhén emelkedett, a rohamok során pedig további emelkedést mutathat. A tünetmentes periódusokban a szérum K-szintje normális; abban az esetben, ha ilyenkor is alacsony, szekunder hypo-kalaemiára kell gondolni, és keresni kell a káliumvesztés okát. Ilyen esetekben a vese és a gastroin-testinalis traktus feltétlenül átvizsgálandó. A pajzsmirigyfunkció ismerete is fontos, mert thyreotoxicus krízis következtében szekunder hypokalaemiás periodikus paralysis alakulhat ki. Az állapot jól reagál kálium adására.
Kétes esetekben diagnosztikus célból rohamot kell provokálni. Az alábbi differenciáldiagnosztikai tesztek elvégzése ajánlott:
  1. Orálisan 2g glukóz/tskg adása 15-20 egység kristályos inzulinnal se. 2-3 órán belül provokálja a rohamot. Felnőtteknél még hatásosabb, ha per os sót adunk (2g NaCl vizes oldatban óránként, maximum 4 alkalommal), majd 10-15 perces fizikai megterhelés következik, és csak ezt követően adjuk a glukózt és az inzulint.
  2. Az előzőnél intenzívebb provokációs eljárás az 1,5-3 g/tskg glukóz intravénás adása körülbelül 60 perc alatt, az infúzió 30. és 60. percében 0.1E inzulin/tskg iv. adásával. A provokációs tesztet nem szabad hypokalaemiás betegnél elvégezni. A kálium adása előtt a vese- és mellékvese-funkciókat ellenőrizni kell.
  3. Elnyújtott glukózterheléssel is provokálható a gyengeség. 50 g glukózt oldunk 150 ml vízben feloldva, és óránként itatjuk a beteggel (maximum 15 órán át). 7-15 órán belül jelentkezik a paresis. Ha nem elég hatásos, ki lehet egészíteni fizikai terheléssel és óránkénti 2g NaCl adásával (maximum 4 alkalommal). A kortizon és az ACTH is provokálhatja az attakokat, de ezeket nem használjuk differenciáldiagnosztikai célra. Ha a teszt egy alkalommal negatív, még nem zárhatjuk ki a hypokalaemiás periodikus paralysist, hiszen lehet, hogy a beteg éppen refrakter fázisban volt.
Elektrofiziológiai vizsgálatok
Az EKG-n sinusbradyeardia látható hypokalae-mia jeleivel együtt. A hypokalaemiát a T-hullám ella-posodása és az ST-depresszió jelzi.
Az EMG-n a teljes bénulás időszakában az érintett izmokban akciós potenciál nem regisztrálható. Az izom időnként direkt és indirekt módszerekkel még ingerelhető. Enyhe attakok alatt a MUP amplitúdója csökken, tartama rövidül. Ilyen esetekben fibrillációs potenciálok rögzíthetők. Myotoniás kisülések nem észlelhetők.

Myopathologia
A bénulásos időszak után közvetlenül készült izombiopsziában a rostokban nagy számú vakuola látható, egyes rostokat a vakuolák teljesen kitöltenek. A vakuolizáció mindkét rosttípusban jelen van. A vakuolák közelében savanyúfoszfatáz-aktivitás látható. Ha gyakran jelentkeznek a paralytikus időszakok, az izomban atrophia és rosthasadás észlelhető. Enyhe 2. típus dominancia van az izomban. Időnként tubularis aggregátumok tűnnek fel.
Az EM-feldolgozás a sarcoplasmaticus reticulum (SR) dilatációját, és a T-tubulusok másodlagos proliferáeóját, dilatációját igazolja. Az SR helyenként üres, máshol amorf anyaggal kitöltött. Enyhe mitokondrium- és glikogénszaporulat, autophag vakuolák, sejtdegradációs termékek is észlelhetők.

Molekuláris biológia
Az öröklésmenet autoszomális domináns. A genetikai hiba a CACLN1A3 génben van, ami az lq31-32 lókuszán helyezkedik el, és a DHP-receptor (L-tí-pusú kalciumcsatorna) alfa-1-alegységét kódolja. Eddig három különböző mutációt találtak ebben a génben a hypokalaemiás periodikus paralysises családokban. A leggyakoribb az Arg-528-His, és az Arg-1239-His mutáció.

Patogenezis
Az attakok pontos patogenezise még nem ismert. A szérumban észlelt hypokalaemia az izomsejtbe történő inzulindependens káliumfelvétel miatt jön létre. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy a sarcolemmalis nátrium-kálium ATP-áz másodlagosan aktiválódik. A hypokalaemiás időszakokban a sarcolemma depolarizációja az izom ingerelhetetlenségét okozza. In vitro kísérletek igazolták, hogy a hypokalaemiás periodikus paralysises beteg izma hypokalaemiás körülmények között depolarizálódik, míg az egészséges izom ilyen körülmények között hiperpolarizálódik. A glukóz és inzulin káliumfelvételt fokozó hatása csökkenti a szérum K-szintet, és az izomrost kóros depolarizációját hozza létre, aminek következtében bénulás alakul ki.
A molekuláris patogenezist illetően csak hipotézisek vannak. A hypokalaemia indukálta membrán-depolarizáció in vitro csökkentheti a kalcium felszabadulását azáltal, hogy inaktiválja a nátriumcsatornákat, így közvetlenül hat a feszültségkontrollra.

Terápia
Az enyhe attakok nem igényelnek kezelést. A generalizált bénulást per os 2-10 g nem édesített 10-25%-os kálium-klorid oldattal kell kezelni. A legtöbb esetben ez körülbelül fél-egy óra alatt megszünteti a gyengeséget, főleg akkor, ha a beteg fizikai aktivitást is próbál kezdeményezni. Ha nem javul a beteg, a fenti kálium adása 3-5 óra múlva megismételhető. Intravénás kálium adását nem javasoljuk, mert nehezen lehet a dózist szabályozni, és életveszélyes hyperka-laemia alakulhat ki. Egyes betegek a roham kezdetekor vesznek be káliumot, vagy már a roham prevenciója céljából a roham előtt. Idővel egyre nagyobb mennyiségű káliumra lesz szükségük ugyanazon hatás eléréséhez, és káliumdependenssé válnak. Ez veszélyes, mert ilyenkor nehéz kontrollálni a súlyos paralysissel járó időszakokat. Egyes családok jól reagálnak a kezelésre, mások terápiarezisztensek.
Fő életviteli szabályok: a szénhidrátdús táplálkozás, a nagy fizikai megterhelés és az emocionális stressz kerülése. Prevenció: 125mg acteazolamid naponta. Ha ez nem elegendő a rohamok kivédésére, akkor napi 750 mg-ig emelhető a dózis. A gyógyszer mellékhatásaira (paraesthesia, anorexia, átmeneti kettőslátás, vesekőképződési tendencia) fel kell hívni a figyelmet. Enyhe metabolikus acidózis is kialakulhat. Az  acetazolamidra nem  reagáló betegeknek
megkísérelhetünk diklórfenamidet vagy más karbo-anhidráz-gátlót adni 3x25 mg dózisban. Al-dakton adminisztrációval is megpróbálkozhatunk (2x25mg).
Cimkék:
  Ioncsatorna betegségek (általános)
  Ioncsatorna betegségek - Periodikus paralysis (PP)
Hozzászólások:
Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás
Hozzászólok:
Felhasználónév:
Jelszó:
Szöveg:
 
 
 
Várjuk jelentkezését
 
© Magyar Izomdisztrófia Társaság, 2009, minden jog fenntartva.