A Magyar Izomdisztrófia Társaság hivatalos honlapja.
FSHD - Az öregedésben résztvevő genetikai struktúra befolyásolhatja a DUX 4 gén kifejeződését
Nem hivatalos kivonatos fordítás, az eredeti az FSH.society oldalon a most megjelent tavaszi newsletter-ben található
Utoljára frissítve: 2013. június 16.

FSHD - Az öregedésben résztvevő genetikai struktúra befolyásolhatja a DUX 4 gén kifejeződését

A telomereket, melyek a kromoszómák végein találhatók, az ifjúság kútforrásának is nevezik. Ezek a struktúrák védik a genetikai információ integritását. Nélkülük a gének rosszul másolódhatnak, fúzionálhatnak más génekkel, és ezek a hibák rákhoz, vagy idő előtti sejtelhaláshoz vezethetnek. Minden esetben, amikor a sejt osztódik és a DNS másolódik, a telomer is rövidül. A sejt rendelkezik a telomer kijavítására különböző módszerekkel, de ha az már túlságosan megrövidült, a sejtosztódás megáll. Ez az egyik dolog, ami az öregedéssel bekövetkezik, és a kutatók azt vizsgálják, hogy a telomerek intaktságának megőrzése hozzájárulhat-e a hosszabb élethez. 

Míg a telomerek központi szerepet játszanak be az öregedés és a rák kialakulásának folyamatában, egy új tanulmány szerint, az FSHD-ban is szerepük van.
Két család érintett és nem érintett tagjainak izombiopszia analízise után úgy tűnik, hogy az FSHD gén (DUX4) aktivitását befolyásolja a telomerhez viszonyított pozíciója  (TPE telomere position hatás). Minél közelebb helyezkedik el a gén a telomerhez, vagy/és minél hosszabb maga a telomer, annál kevésbé fejeződik ki a gén.

Az FSHD az első olyan ismert human betegség, melyben a TPE factor hozzájárul az öregedéssel kapcsolatos fenotípushoz. Más szóval ez a felfedezés segíthet annak megértésében, hogy miért olyan eltérő az FSHD betegek első szimptómáik megjelenésének életkora, illetve miért ennyire széles skálán mozog a tünetek súlyossága. Ha ez az elmélet megállja a helyét, úgy annak nagy szerepe lesz a genetikai tanácsadásban a jövőben.
.
Bár az FSHD tünetei általában férfiakban már a kamaszkorban, nőknél a 20-as években megjelennek, egyeseknél az első tünetek megjelenése a 40-es évekre, vagy még későbbre csúszik. Másrészről viszont vannak olyan betegek, akiknél már a születéskor nyilvánvalóak a tünetek. Hasonlóképpen, míg nagyszámú FSHD beteg eljut a kerekesszékig, mások, esetenként némi nehézséggel, de megőrzik járásképességüket életük végéig. Ennél is zavaróbb a kutatók számára, hogy egyes emberek, bár rendelkeznek az FSHD genetikai markereivel, egész életük során mentesek maradnak az FSHD tüneteitől.

A DUX4 gént nem olyan régen azonosították, mint olyan gent, mely alapvető szerepet játszik az FSHD kialakulásában. A DUX 4 gén kópiái a 4-es kromoszóma telomerikus végéhez közel helyezkednek el. A telomer, sokszorosan csavart struktúrája miatt képes a közelben lévő génekre, így a DUX4 génre is hatást gyakorolni, megakadályozva őket a fehérje képzésben. A telomer különös tulajdonságainak egyike, hogy minden egymást követő sejtosztódási körrel rövidül, és ahogy a hossz csökken, úgy csökken az a képességük is, hogy a szomszédos géneket blokkolják.  Ezen túlmenően, a telomer hatása kiterjed a DUX 4 melletti génekre, mint az FRG2-re is, melyet szintén az FSHD-val kapcsolnak össze.

A telomerek hossza a humán kromoszómákon nagy variabilitást mutat, és ez összefügghet a betegség megjelenésének és súlyosságának szintén nagy variabilitásával. Mivel ezt eddig csak 2 család esetében mutatták ki, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy nagy populációjú FSHD beteg és FSHD genetikai háttérrel rendelkező, nem érintett egyének esetében is igaz e a megállapítás.

Bár a D4z4 régió közeli telomere hosszának kimutatása technikailag kihívást jelent, reményeink szerint ezt egy két even belül meg tudjuk oldani. Ha a TPE valóban közvetlen kapcsolatban áll a megjelenés és súlyosság idejével és fokával, úgy a genetikai tanácsadás is módosul, ill. a klinikai kísérletekhez is jobban meg lehet a pácienseket válogatni.

A jelen felfedezés új fénybe helyezi az FSHD-t. Az a kísérlet, mely a rövidülő telomer hatását vizsgálja a génkifejeződésre, segíthet a DUX 4-en kívül más olyan géneket is találni, melyek szerepet játszhatnak az FSHD patogenezisében. Minél jobban ismerjük a folyamatot, annál jobbak lehetnek a jövőbeni  terápiás beavatkozási lehetőségek.

Cimkék:
  Izomdisztrófia - Facioscapulohumeralis (FSH/FSHD)
 
Várjuk jelentkezését
 
© Magyar Izomdisztrófia Társaság, 2009, minden jog fenntartva.