A Magyar Izomdisztrófia Társaság hivatalos honlapja.
2013-as jogszabályváltozások - minisztériumi tájékoztató
A tájékoztatót a RIROSZ egyik tagszervezetétől kaptuk, a foglalkoztatást érintő összes idei jogyszabályváltozást tartalmazza.
Utoljára frissítve: 2013. november 04.

Az eredeti anyag itt található és Bernáthné Székely Julianna tulajdona.

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások

2013.

Tartalomjegyzék:
1.) Új Munka Törvénykönyve értelmében kiszélesedett a jogosultak köre az öt nap pótszabadság tekintetében.
2.) A bértámogatás rendszerének átalakulása érinti azokat, akik bértámogatásban részesülő munkahelyen dolgoznak. Nekik 2013-ban önként  komplex felülvizsgálatra kell jelentkezniük a hatósági igazolás megszerzése érdekében, amely szerint, egészségi állapotuk miatt, csak tartós támogatással foglalkoztathatók. 
3.) A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarend
4.) 2013. január 1-jétől 5, 2 százalékkal emelkedik azok ellátása, …
5.) Tájékoztató az ellátások átutalásának időpontjáról 2013.
6.) A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
7.) Rendszeres szociális segély legmagasabb összege, közfoglalkoztatási bér 2013.
8.) A Kormányhivatalok utalják a szociális ellátásokat.
9.) Nyugdíjbiztosító Igazgatóság egyeztetési eljárásáról tájékoztatása
10.) Adózás rendje
11.) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól (2011. évi CXCI. XII.29. törvény 2013. január 1. napjától hatályos szabályai)

Részletes szabályok:

1.) Az új Munka Törvénykönyve értelmében kiszélesedett a jogosultak köre az öt nap pótszabadság tekintetében.

Eddig a vak személyek vehették igénybe az öt nap plusz pótszabadságot.
2013. január 1-től mindazok igénybe vehetik, akiknek a szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg.
Hivatkozás: 2012. évi I.tv. Munka Törvénykönyve 120 § http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

2.) A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását vállaló szervezetek bértámogatás rendszerének átalakulása következtében, 2013. január 1. napjától kétféle bértámogatás létezik:

a.) Tranzit foglalkoztatás, amely legfeljebb három évi időtartamra biztosít a foglalkoztató szervezet számára támogatást. Az első évben, az évente meghirdetésre kerülő pályázati rendszerben elnyerhető támogatási összeg 100 %-a, a második évben 90 %-a, a harmadik évben 80 %-a vehető igénybe arra a dolgozóra tekintettel, akinek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálata alapján a Rehabilitációs Hatóság tranzit foglalkoztatás igénybevételét biztosítja.

b.) Tartós támogatással történő foglalkoztatásban vehet részt az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján, az egészségi állapota és munkavégző képessége olyan mértékben károsodott, hogy tartós foglalkoztatási támogatás nélkül, foglalkoztatása nem biztosítható. Az ilyen foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók esetében, a munkavállalónak komplex rehabilitációs vizsgálaton kell részt venniük, amelynek során megszerezhetik a tartós támogatással történő foglalkoztatásra való jogosultságot.

Bértámogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a komplex rehabilitációs vizsgálat időpontjáig, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig):
- aki a komplex minősítés alapján rehabilitálható (B1, C1), ha tranzit foglalkoztatást vállal, vagy
- akinek rehabilitációja nem javasolt (B2, C2, D)
- aki 2011. dec.31-én III.cs. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, és az öregségi nyugdíjkorhatárt több mint öt év múlva éri el, és kérte a felülvizsgálatát,
- aki rehabilitációs járadékban részesül,
- aki 2011. dec.31-én az 1991. évi IV.tv. 42. 42 B § szerint megváltozott munkaképességű személynek minősült, vagy
- foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében költségvetési támogatásban részesült.
MÓDOSULT az Mmtv. 38 § 2012. XII. 07-én: a hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-ig az a személy is megváltozott munkaképességű személy a bértámogatás szempontjából, aki után 2012. decemberében akkreditált munkaadója bértámogatást kapott.
Ennek következtében, a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés szerint, 2013. december 31-ig a komplex minősítés alapján hatósági igazolást be kell szerezni saját kérésére a bértámogatással foglalkoztatott személynek, hiszen csak akkor foglalkoztathatja tovább bértámogatással a munkaadó. 

Hivatkozás: 327/2012. Korm.r. és Mmtv., vagyis a 2011. évi CXCI.tv. MK 164. sz. 2012. évi CXCII. tv. XII.7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról

Lehetséges előny:
Ha a komplex minősítés alapján, a tartós támogatással történő foglalkoztatást tanúsító hatósági bizonyítványt 2013. év végéig sikerül megszerezni, akkor ez 2014. évben, illetve az igazolás érvényességi tartamának végéig lehetőséget teremt a foglalkoztatónak arra, hogy a foglalkoztatásra tekintettel bértámogatást vehessen igénybe.  Maga az igazolás természetesen nem teremt alanyi jogosultságot a foglalkoztatásra, ehhez szükséges egy a foglalkoztatást vállaló akkreditált szervezet is.

Lehetséges hátrányok:
- Az eljárás elhúzódhat a gyakorlati tapasztalat szerint akár több mint fél évig is a tények tisztázása miatt, mivel NAV és OEP-pel is felveszi a kapcsolatot RSZSZ (Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv).
- A gyakorlat azt mutatja, hogy viszonylag ritka a végleges állapotra utaló határozat, általában egy, két, három évre vélelmezik az állapotot, majd az időszak lejárta után újabb vizsgálaton kell részt venni, mert ha az egészségi állapot nem is változik, de változhatnak a körülmények, amelyek a kategóriába sorolást megváltoztathatják. Tehát, számítani lehet az időszakos felülvizsgálatokra.
- Rehabilitációs kártyát a törvény szerint NEM kaphat rokkantsági ellátott személy, ilyet csak rehabilitációs ellátásban részesülő személy igényelhet.
- A komplex felülvizsgálat eredményeképpen, csökkenhet az ellátás összege, ha a vizsgálat a korábbinál magasabb megmaradt munkaképességet állapít meg. Az új ellátás összegének a meghatározása a Bizottság szakvéleményében írt megmaradt munkaképesség alapul vételével, a 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1), és 33/A § (2) b) együtt értelmezése alapján történik.

Példa a komplex felülvizsgálat alapján megváltozható új ellátás összegének számítására:
1. Ha a korábbi rokkantsági nyugdíj (2012. január 1.-től rokkantsági ellátás) összege, a korábbi III. rokkantsági kategóriába tartozó személy esetén 70. 000Ft volt,
és ha újra rokkantsági ellátást kaphat a minősítés alapján:
akkor a felülvizsgálatot megelőző hónap jövedelmének 165 %-a lesz az új ellátás jövedelem alapja, azaz 115. 500.-Ft.
Ennek alapul vételével, ha a komplex felülvizsgálat:
B2 (rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt) kategóriát vélelmez, az új ellátás összege 115. 500.-Ft 40 %-a: 46. 200.- Ft,
C2 (rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt) kategóriát vélelmez, akkor az új ellátás összege 115. 500.-Ft 60 %-a: 69. 300.- Ft,
D kategória (rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható) vélelmezése esetén pedig az új ellátás összege 115. 500.-Ft 65 %-a: 75. 075.- Ft lesz.

Ha a kérelmező korábban II. kategóriás rokkantsági csoportba tartozott, akkor az új ellátás jövedelem alapja, csak a korábbi ellátás összegének 155 %-a 108. 500.- Ft lesz, ha pedig korábban I. rokkantsági kategóriába tartozott, akkor az új ellátás jövedelemalapja csak a korábbi jövedelem 145 %-a 101. 500.- Ft lesz.
Ezekben az esetekben még jelentősebben csökkenhet az új ellátás összege ha a felülvizsgálat során csak B2, C2 kategóriát állapítanak meg. A korábbi I. rokkantsági csoportnak az új besorolás szerint nagyjából az E kategória, a korábbi II. rokkantsági csoportnak pedig, a D kategória felel meg.
Csak akkor maradhat nagyjából változatlan a korábbi ellátás összege, ha a komplex vizsgálat során nem vélelmezik az egészégi állapot javulását.

Gyakran előfordul, hogy a 2011. dec.31-én rokkantsági járadékban részesült személyek, a komplex felülvizsgálat során már nem érik el a 80 %-os egészségkárosodási mértéket (új „E” kategória), így rokkantsági járadék ellátásuk megszüntetésre kerül, a gyakorlat azt mutatja, hogy rokkantsági járadékát megszüntetik. Komplex minősítés során „E” kategóriába sorolt személy bértámogatással NEM foglalkoztatható.

Ha valaki új ellátást igényel, mert 2012. január 1. napja után vált megváltozott munkaképességű személlyé, vagy eddigi ellátását a komplex vizsgálat alapján megszüntetik, akkor kérni kell, hogy a szakvélemény alapján állapítsák meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait számára, így a minimális és maximális összeg között kaphat ellátást, a következőkben ismertetett szabályok figyelembevételével:
akinek rehabilitációját a bizottság nem javasolja, és rokkantsági ellátást kaphat a következők szerint (2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával):
a.) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű,  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a és legfeljebb a minimálbér 45 %-a, 29. 400.- Ft – 44. 100.- Ft közötti összeg lehet.
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50% közötti mértékű, annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a és legfeljebb a  minimálbér 150 %-a, 44. 100-Ft – 147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a és legfeljebb, a minimálbér 150 %-a, 49. 000.-Ft -147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
- ez az "E" kategória -  ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, 
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a és legfeljebb a minimálbér 150 %-a, 53. 900.-Ft -- 147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával

3.) A 2013. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2012. december 1. szombat munkanap
2012. december 31., hétfő pihenőnap
b) 2013. augusztus 24., szombat munkanap
2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap
c) 2013. december 7., szombat munkanap
2013. december 24., kedd pihenőnap
d) 2013. december 21., szombat munkanap
2013. december 27., péntek pihenőnap
Hivatkozás: 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet, MK 116.

4.) 2013. január 1-jétől 5, 2 százalékkal emelkedik azok ellátása, …

akiknek 2012. december 31. előtt öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban  állapítottak meg.
2013. január 1-jétõl a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 5, 2 százalékkal kell emelni a 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított
- öregségi nyugdíjat,
- rehabilitációs járadékot,
- özvegyi nyugdíjat,
- szülői nyugdíjat,
- árvaellátást,
- baleseti hozzátartozói nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
- mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
- korhatár előtti ellátást,
- szolgálati járandóságot,
- átmeneti bányászjáradékot,
- balettművészeti életjáradékot,
- rokkantsági ellátást,
- rehabilitációs ellátást,
- baleseti járadékot,
- bányászok egészségkárosodási járadékát,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerinti közszolgálati járadékot, és
- a katona, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja után járó kiegészítő hozzátartozói támogatást.

Ha egy személy részére egyidejűleg több, e rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.
Szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt, illetve ellátást kell emelni.
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2013. január 1-jétõl havi 81 510 forint összeghatárig folyósítható együtt.
Hivatkozás: 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emeléséről

5.) Tájékoztató az ellátások folyósításának átutalási időpontjáról 2013.

Ha a nyugdíjas magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:
Hónap  Banki jóváírás időpontja
január  11. péntek
február  12. kedd
március  12. kedd
április  12. péntek
május   10. péntek
június   12. szerda
július   12. péntek
augusztus  12. hétfő
szeptember  12. csütörtök
október  11. péntek
november  12. kedd
december    4. szerda
A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.
A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.
Hivatkozás: http://www.onyf.hu/
6.) A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétõl havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint.
Hivatkozás: 390/2012. (XII. 20.) Korm. r.

7.) Rendszeres szociális segély (Rszs) legmagasabb összege, közfoglalkoztatási bér 2013.

Rendszeres szociális segély legmagasabb összege 2013. január 1-jétől: 44. 508 Ft.
Ha foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult valamelyik családtag, akkor 21. 708 Ft.
Hivatkozás: 1993. évi III. tv. – módosítás 421/2012. (XII. 29. ) Korm.r.

A közfoglalkoztatási bérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó legfeljebb 95 százalékának mértékéig nyújtható. Amennyiben a közfoglalkoztató a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege
Hivatkozás: 375/2010. (XII. 31.) Korm.r. módosítása a 421/2012. (XII. 29. ) Korm.r.-tel

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén:
a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 75 500 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 17 385 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 3475 forint.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 75 500 forint/hó. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás.

Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 96 800 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 22 275 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 4455 forint.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 96 800 forint/hó.

A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 83 050 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 19 125 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 3820 forint.
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 106 480 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 24 500 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2013. január 1-jétõl 4900 forint.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 83 050 forint/hó,
b) a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétõl 106 480 forint/hó.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, ha a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), naponta 2013. január 1-jétõl 1160 forint illeti meg. Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottat az előzőekben meghatározott összeg időarányos része illeti meg
Hivatkozás: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a 421/2012. (XII. 29. ) Korm.r.-tel

8.) A Kormányhivatalok utalják a szociális ellátásokat

A szociális támogatásokat 2013 februárjától a fővárosi és megyei kormányhivatalok folyósítják a települési jegyzők, illetve a városi gyámhivatalok helyett, illetve a házipénztári kifizetést felváltja a postai kézbesítés vagy a bankszámlára utalás.
A változás az alanyi jogú és a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított ápolási díjat, az időskorúak járadékát, a hajléktalanok részére kifizetett időskorúak járadékát, az otthonteremtési támogatást és a gyermektartásdíjak megelőlegezését érinti. Az érintettek februártól postai kézbesítéssel vagy banki átutalással kapják meg a támogatásokat, nem kell személyesen bemenniük a polgármesteri hivatalba. A települési jegyzők értesítik a változásokról a 65 ezer érintettet, akiknek december 31-ig nyilatkozniuk kellett arról, hogy a két lehetőség közül melyiket választják az ellátásuk kifizetésére. Januárban a települési önkormányzatok az eddig megszokott rendben folyósítják majd a támogatásokat.

A KIM emlékeztet: 2013. január 1-jétől a jegyzőktől az újonnan felálló járási hivatalokhoz kerül számos szociális és gyermekvédelmi feladat, valamint a járási hivatalok szakigazgatási szerveiként működnek tovább a gyámhivatalok is. A járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként látják el a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat. A hatáskörrel együtt változik a különféle szociális és gyermekvédelmi juttatások folyósításának módja is,
Hivatkozás: MK 164. sz. 2012. évi CXCII. tv. XII.7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról

9.) Adózás rendje

Egykulcsos Szja
A személyi jövedelemadó alapvető változása, hogy 2013-tól megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek szuperbruttó szerinti adózása. Vagyis megszűnik 2012-ben még fennmaradt 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítés. Az szja így egységesen effektív 16 százalékos.
Járulékokat érintő változások
A kedvezmény a 27%-os szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói tb-járulék) érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14, 5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a FEOR-08-as munkakörbe tartozók esetén, ami a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket takarja (pl. takarító, portás, futár, gyorséttermi eladó, árufeltöltő, egyszerű ipari és mezőgazdasági munkás stb).
Teljes 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.
2013-ban megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10%-os nyugdíjjárulék levonására.
Ugyancsak járulékokat érint, akik valamilyen oknál fogva nem biztosítottak: az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.

Cafeteria
A személyügyi költségeket érintő tétel, hogy a Cafeteria járulékterhe emelkedik, de az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben, 10%-ról 14%-ra (az eredeti terv 27% volt).
Kedvezményes adózású természetbeni juttatások:
- a munkahelyi, üzemi étkeztetés maximum: 12 500 Ft/hó, és/vagy
- Erzsébet-utalvány maximum: 8 000 Ft/hó;
- Széchenyi Pihenő Kártya
szálláshely alszámlán maximum: 225 000 Ft;
vendéglátás alszámlán maximum: 150 000 Ft;
szabadidő alszámlán maximum: 75 000 Ft.
- iskolakezdési támogatás: 29 400 Ft/év
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: 49000 Ft/hó
- önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás: 29 400 Ft/hó
- önsegélyező pénztár fizetett munkáltatói hozzájárulás: 29 400 Ft/hó
- kockázati biztosítás munkáltatói hozzájárulás: 29 400 Ft/év adómentes
- sport és kulturális események munkáltatói hozzájárulás: 50. 000 Ft/év adómentes
Az adó mértéke: 16% (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19- szerese) és  14% EHO
Alszámlák szerinti csoportosítás:
- Szálláshely alszámla: ebből fizethető a szálláshely- szolgáltatás, a belföldi utazási csomag
- Vendéglátás alszámla:  mozgó és éttermi vendéglátás, ezen kívüli vendéglátás
- Szabadidő alszámla: belvízi személyszállítás, múzeumi/ vidámparki/ állatkerti szolgáltatások, egészségügyi ellátás, testedzési/ fizikai közérzetet javító szolgáltatás
Hivatkozás: 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 71. §; 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV

Csekély értékű ajándék: 3 x 9 800 Ft (évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19-szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett)
Hivatkozás: 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 70. §; 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (6) bek.

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme: 600 000 Ft
Hivatkozás: [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §

10.) Vállalati adózás: KATA, KIVA

A kisadózók tételes adója (Kata)
Az adó alanya a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, illetőleg a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójának rendelkezései szerint teljesíti.
A kisadózás lényege, hogy az eddigi társasági adó, valamint a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás  helyett a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után
- a főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50. 000 Ft
- a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25. 000 Ft
közteher fizetendő, kivéve, ha az illető a hónap minden(!) napján táppénzben/TGYÁS/GYED/GYES/GYET/ápolási díjban részesül. Az egyéb (jellemzően munkaviszonyban) alkalmazott foglalkoztatott után a hagyományos közterheket kell fizetnie a vállalkozásnak.
Előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni.
Hátránynak számíthat, hogy a főállású kisadózó olyan biztosítottnak számít, amelynél 81. 300 Ft havi juttatás alapján számítják a különféle pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokat.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó viszont – e foglalkoztatási viszonylatában – egyáltalán nem számít biztosítottnak.
Minden olyan főállású és nem főállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó bármelyik napján fennállt, fizetni kell.  Ha a kisadózó a tárgyhó egyetlen napján is főállásúnak minősül, a fizetendő adó mértéke 50 ezer forint.
Az adóhatóságnál 15 napon belül be kell jelenteni (nincs késlekedés):
- ha a kisadózóval kapcsolatos adatok megváltoztak,
- ha az adóalany vállalkozás adóévi bevétele meghaladta a 6 millió forintot.
Hivatkozás: 2012. évi CXLVII. törvény és kapcsolódó adójogszabályok

KIVA: kisvállalati adó 500 milliós bevételi határig és 25 fős állományig választható, az EVA kiváltására találták ki, ez az adónem ugyan szélesebb körben használható, mint a tételes adó, viszont jóval szerényebb kedvezményeket nyújt a vállalkozás számára.
Ezt az adózási módot kifejezetten csak azoknak a cégeknek ajánlott, akik valamilyen okból kifolyólag nem választhatják a tételes kisadózást (pl. KFT-k), és jellemzően kis nyereséggel és nagy személyi (bér) jellegű kifizetésekkel rendelkeznek, valamint nincsenek fennálló hiteleik, felhasználható elhatárolt veszteségeik.
Hivatkozás: 2012. évi CXLVII. törvény és kapcsolódó adójogszabályok

11.) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.

Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- az ellátás igénylésekor és megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át volt társadalombiztosítása. Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Az utóbbi feltétel azonban nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az ellátások valamelyikében.
Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
Aki rehabilitációs járadékban részesült 2011. dec.31-én, annak az ellátást tovább folyósítják a hatósági döntésben meghatározott időtartamig, és a felülvizsgálatig alkalmazni kell a 2011. dec.31-ig hatályos törvényt és rendeletet, tehát a rehabilitációs járadékban részesülő személy ugyan úgy van kereset korlátozva, mint eddig. (34 §)
A felülvizsgálat után pedig a szakvéleményben írtaknak és az alapján hozott határozatnak megfelelően történik az eljárás.
2012. évtől már meghosszabbítani ennek az ellátásnak a folyósítását nem lehet, és újból megállapítani sem.

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat, - akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálat végeredményeként
1) kimondhatják az egészségkárosodott személyről, hogy nem rehabilitálható, ezzel rokkantsági ellátásra jogosult (ez előtti rendszerben III. kategóriájú rokkant embernek az számít, aki legfeljebb 79 legalább 51 százalékban egészségkárosodott személy,
az új rendszerben viszont annak jár rokkantsági ellátás, aki nem rehabilitálható).
2) a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 %-ban egészségesek. Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott
a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, (új szabály 2013. január 1.-től)vagy
b) keresőképtelen.
A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változnak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

Aki tud, és lehetősége nyílik rá, az dolgozhat is a rokkantsági ellátással rendelkezők közül, de megszüntetik ellátását, ha KERESETE három egymást követő hónap átlagát tekintve meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (147. 000Ft/hó). Itt a 2012. július 1.-től szerzett jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén:
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével,
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér (2013-ban 75. 500FT) 40 %-val (2013. januárjától 30. 200Ft), ha foglalkoztatható (ÖEK=51-60%), 
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér 80 %,-a (2013. januárjától 60. 400Ft) ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (ÖEK=31-50%).

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén:
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a minimálbér (2013. januárjától 98. 000Ft) 30 %-a, és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (29. 400 – 39. 200Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 % - a, és legfeljebb a minimálbér 50 %-a (39. 200-49. 000Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:
a.) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű,  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a és legfeljebb a minimálbér 45 %-a, 29. 400.- Ft – 44. 100.- Ft közötti összeg lehet.
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50% közötti mértékű, annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a és legfeljebb a  minimálbér 150 %-a, 44. 100-Ft – 147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a és legfeljebb, a minimálbér 150 %-a, 49. 000.-Ft -147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
- ez az "E" kategória -  ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, 
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a és legfeljebb a minimálbér 150 %-a, 53. 900.-Ft -- 147. 000.- Ft közötti összeg lehet.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás minimális összege egyaránt: a minimálbér 30 %-a: 29. 400Ft (2013-ban).
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.

A Rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.
Ezt azonban csak azok kérhetik (a Rehabilitációs Hatósághoz írt kérelemre indul az eljárás), akiknek rehabilitálhatóval vagy tartós foglalkozási rehabilitációval helyreállítható a foglalkoztathatósága (B1, C1), vagy 2011. dec.31-én részesült III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, részesül rehabilitációs járadékban.
Hivatkozás: 33/2012. (XII.5.) NGM r. MK 162. sz. és 2011. évi CXCI (XII. 29.) tv.

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban. 
Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI (XII. 29.) tv.26 §

 

Cimkék:
  Tudástár
 
Várjuk jelentkezését
 
© Magyar Izomdisztrófia Társaság, 2009, minden jog fenntartva.